2017. július 23., vasárnap, Lenke napja van, holnap Kinga és Kincső napja lesz.

    Egyetlen Isten!
    Atya, Fiú és Szentlélek!
    Neked ajánljuk ma az emberi idő új kezdetét,
    Az évet, amely most kezdődik.
    Neked ajánljuk, aki kezdetnélküli Kezdet vagy,
    Aki igazság és Szeretet vagy,
    Aki Mindenhatóság és irgalmasság vagy,
    Te légy jelen benne, és cselekedjél benne!
    Mert Általad élünk, mozgunk és vagyunk.
    Az új évnek ezt az első napját
    Az Ige földi születése titkával egyesítjük.
    Ő a Fiú, akit Te, Atya, az emberiségnek ajándékoztál,
    hogy egy legyen velünk.
    Ma különös szeretettel és gyöngédséggel vesszük körül
    a názáreti Szűz anyaságát,
    Akit Te, örök Atya, kiválasztottál,
    hogy a Te Fiad édesanyja legyen a Szentlélek műve által,
    Aki a mi Szeretetünk a kimondhatatlan Háromság titkában.
    Üdvözlünk, új év, a liturgia mai szövegével:
    ,,Áldjon meg Téged az Úr és oltalmazzon!
    Fordítsa feléd orcáját, és legyen hozzád kegyes!
    Tekintsen rád az Úr, és adjon békességet!''
    Újév alkalmával ezeket a kívánságokat
    fejezzük ki kölcsönösen egymásnak:
    Jézus Krisztus nevében kezdjünk újra!
    Az Ő neve azt jelenti: Isten üdvözít!

 



Elmúlt. Hirtelen, mint a többi mind.
Alig jött, és tovasuhant megint.
Év lett volna? Vagy tűnő pillanat?
Mennyi mindenre nem telt, nem maradt.
Rá se értek virággá fesleni
lelkem bimbóban alvó tervei.
Régi adósságok roskasztanak,
mert olyan rövid volt a perc, a nap.
De mélyen egy felismerés sikolt:
Mesterednek csak három éve volt!

És elég volt, és mégse volt kevés.
Tengernyi kín fogadta, szenvedés.
Az elveszett világ váltságra várt.
Milliók hordtak görnyesztő igát.
S ő rövid három földi év után
azt mondhatta: "Elvégeztem, Atyám!“
Abból a három évből lett nekem
szabadulásom, békém, életem,
s aki él, azóta abból él.
Századok tűnnek, mint hulló levél...
De megoldás örökre az marad,
mit Ő elvégzett három év alatt.

Míg három évnek titkát vallatom,
s tűnő évek zenéjét hallgatom,
új évem imádkozva, csendesen
abba az isteni kézbe teszem,
mint valamikor rég egy kisgyerek
az ezreknek elég öt kenyeret
fenn a hegyen kezébe tette le.
S boldog csoda történik vele:
pillanata nem pillanatot ér!
Lesz belőle áldott csodakenyér!
Minden perce, morzsája viszi szét
három év erejének jóízét.

 

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.

Ha a szegénykonyhában segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket zengek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem.

Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.

 

Uram, tégy engem békéd eszközévé,
Hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,

Hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,

Hogy összekössek, ahol széthúzás van,
Hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,

Hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
Hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.

 
Keresés
Naptár
<<  Július 2017  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
       1  2
  3  4  5  6  7  8  9
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31