Szent János apostol

 

Adatok

Jánost az evangélium úgy emlegeti, mint a tanítványt, akit Jézus szeretett. A tanítványok között a legfiatalabb (kb. Kr.u. 6-100), és a tizenkettő közül az egyetlen olyan, aki nem vértanúhalált halt. A negyedik evangélium, három apostoli levél és a hagyomány szerint a Jelenések könyvének szerzője. A galileai Betániából származott. Apja, Zebedus halász volt, János bátyjával, Jakabbal apja mesterségét folytatta. Anyja, Szalómé Jézus követői közé tartozott. neve nem tipikusan zsidó, jelentése: „az Úr kegyelmes”. Keresztelő János fellépésekor a tanítványa lett, majd a Keresztelő tanúságtétele után Jézushoz csatlakozott (Jn 1,35-39).  Az Úr a többi tizeneggyel együtt apostolává választotta (Mt10 1-4). Jézus Péter és Jakab mellett őt is különös bizalmával tüntette ki. Ott volt Jézus színeváltozásánál, az utolsó vacsoránál az Úr mellett foglalt helyet (Jn 13,23), és az apostolok közül egyedül ő kísérte el Krisztust a Golgotára. A kereszt alatt Jézus az ő gondjára bízta édesanyját, Máriát (Jn 19,25-27). Jézus feltámadását követően az asszonyok híradása nyomán Péterrel együtt futott az üres sírhoz, hogy megbizonyosodjon a Mester feltámadásáról (Jn 20, 1-10) Néhány nappal a feltámadás után, amikor Jézus megjelenik egy újabb csodálatos halfogást eredményezve, János az, aki elsőként felismeri az Urat (Jn 21,7). Pünkösd után a hagyomány szerint Szűz Mária haláláig Jeruzsálemben maradt, s ott a környéken és Szamáriában apostolkodott. Pál apostol Péterrel és Jakabbal az egyház oszlopai közé sorolja (Gal 2,9). Pál halálát követően Epheszoszban (ma Törökország) folytatta életét. Domitianus császár Patmosz szigetére száműzte. Itt részesült azokban a látomásokban, amiket a Jelenések könyvében írt le. A hagyomány szerint Epheszoszban halt meg, igen magas életkorban. Attribútuma a kehely („Meg tudjátok-e inni a kelyhet, melyet én inni fogok?” kérdezte Jézus János apostoltól Máté evangéliuma szerint)

Profilja

Az én Jánosom igazi lelkes fiatal. Zöldfülű rajongó. Olyan „gazdag ifjú”, akinek a Mester barátsága a legnagyobb gazdagsága. Felnéz Jézusra és Jézus a legmélyebb barátságával ajándékozza meg őt. János a legteljesebb értelemben tanítvány, issza Mestere szavait. Folyton vele akar lenni. Annyira szereti Jézust, hogy úgy tudja látni őt, ahogy csak a szeretet szemével lehet. János a szívével látja az Urat, ezért is ő az, aki elsőként veszi észre őt. János igazi szív-ember. Nem fél felvállalni és kimutatni az érzéseit. Mer intim és mély kapcsolatba bocsátkozni. Ezért is válthat Barátja szándéka szerint anyjának, Máriának védelmezőjévé és vigaszává. János igazi barát, aki megismerszik a bajban, ahol mindenki más lelép. János nem fél az érzésektől, ezért nem fél a szenvedéstől. Nem félti magát sem, hiszen az igazi szeretetben nincs félelem. János teljes bedobással, „gondolkodás nélkül” szereti Mesterét. Ő megéli annak igazságát, hogy azt tudjuk igazán megismerni, akit szeretünk. Így ő ismeri meg legközelebbről Jézust, talán ezért is ismeri és tartja számin őt a görög keresztény világ úgy, mint „a teológus”.